Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dr. Klinghardt

2015.03.27
A Lyme Paradoxon
http://sphincterstudio.blogspot.hu/
 
 
Vannak még karizmatikus orvosok! Ilyennek találom Dr Dietrich Klinghardt-ot, aki az év egyik felében Európában másik felében az Egyesült Államokban tevékenykedik. Különösen hitelessé teszi, hogy először saját magát gyógyította ki Lyme-kórból, minek során olyan szakértelemre tett szert, hogy ma már reménytelen páciensek ezrein tud segíteni. Ő is szerepel  egy a Lyme-kórról készült másfél órás amerikai dokumentumfilmben, amit épp ma néztem meg. Nem gondoltam volna, hogy ez egy ilyen gyakori és súlyos betegség.  Ráadásul diagnosztizálni is nehéz.  A szereplők nagy részét éveken át köszvénnyel, reumával, sclerosis multiplex-szel, lupusszal, krónikus fáradtság szindrómával, depresszióval és hasonlókkal  kezelték eredménytelenül, míg végül valaki valahogy megtalálta a  tünetek valódi okát: Borrelia burgdorferi.
Kiokosodtam, sőt, most ahogy írok egy hosszadalmas interjút hallgatok Dr Klinghardt-tal a Lyme-kórral kapcsolatos tapasztalatairól.  Hihetetlen intelligens! Tudod olyan, aki nem azt hajkurássza, amit betanítottak neki, hanem képes teremteni a megszerzett ismereteiből. Rengeteg érdekes dolgot mond, igyekszem minél többet itt összefoglalni.

 

 
A Borelia burgdorferi egy a szifilisz baktériumhoz hasonló dugóhúzóra emélkeztető baktérium , ami formájának köszönhetően képes áthatolni a sejtfalakon, és így a test bármely részébe el tud jutni. Célja a központi idegrendszer. Formáját is képes változtatni,  így sikeresen tud rejtőzködni az immunrendszer és a laboratóriumi tesztek elől. Általános vélemény szerint csak fertőzött kullancsok terjesztik, ám Dr Klinghardt meggyőződése, hogy szunyogok, pókok, bolhák és tetvek csípésétől is meg el lehet kapni a betegséget. Mivel a baktérium fő tartózkodási helye a központi idegrendszer, vérben mikroszkóppal csak akkor lehet megtalálni, ha a baktérium már alaposan elszaporodott a szervezetben.  
Spirál baktériumokkal, mint a sziflisz bakterium régóta együttél az emberiség. Az is előfordul, hogy valami rendkívüli teljesítményhez segíti hozzá  társadalmunkat. Példaként hozza fel Nietzschét, aki utolsó műveit fertőzötten írta, akárcsak Mozart. Kevésbé köztudott, hogy Mozart a szifilisz akkori kezelésének mellékhatásaként, higanymérgezésben halt meg. Ugyanebbe a kezelésbe süketült bele Beethoven.    
Ma már szerencsére a szifilszt könnyen felismerik, és ha időben kezdik, gyorsan és  hatékonyan tudják kezelni. A Lyme-kórral más a helyzet. 
A Borrelie burdorferi  megtalálta a módját, hogy megfertőzze a fehérvértesteket, így az immunrendszer nem képes normálisan reagláni. Nem tud anitesteket termelni ellene. Mivel az általános orvosi tesztek antitesteket keresnek, ilyen tesztekkel csak akkor mutatható ki a betegség, ha a beteget már kezelték Lyme-kór ellen. A kezelés hatására ugyanis megindul az antitesttermelés. Ez a Lyme-kór paradoxon. Először kezelni, aztán kimutatni…Ááá, nem így értendő. A paradoxon csak a hagyományos tesztekre értendő.
Dr Klinghardt előszőr a páciensek talpát, bőrérzékenységét, térdét, reflexeit vizsgálja egy általa kifejlesztett úgynevezetett “autonomic response” teszt során. Vértesztek közül a CD57 nevezetű természetes gyilkos vérsejtek vizsgálatát találja legeredményesebbnek. Ez egy indirekt teszt, ami a CD57 szintjét nézi a vérben, melyet a Borrelie különösen agresszívan támad. Mivel nem ismernek más fertőzést, ami ezt a vérsejtet károsítja az általános útmutató az, hogy ha a CD57-es szintje 100 alatt van, akkor Borrelie fertőzésről van szó, ha az érték 50 alatti, akkor a Borrelie egyéb fertőzésekkel párosul. Dr Klinghardt páciensei gyakran 7-es értékről indulnak... Megjegyzem férjemnél egyik orvosunk Lyme-kórra gyanakodott, és gerincvelőcsapolást javasolt vizsgálatgynánt. Ezt elkerülendő kértük a háziorvost, hogy ellenőrizze a CD57-est. Sikertelenül. A laboratórium itt Brüsszelben nincs erre felkészülve. Úgy tűnik tehát, hogy ez egy elég speciális vizsgálat.
A doktor kliensei változatos problémákra panaszkodnak:

 

  • Neurológiai panaszok, fejfájás, migrén, álmatlanság, depresszió, zizegés érzete a bőr alatt és hasonló furcsaságok
  • krónikus fáradtság, 
  • ortopédiai problémák, térd és csípő fájdalmak
  • izületi és izom fájdalmak, izületek megdagadása, 
  • látással és hallással kapcsolatos problémák,
  • immunológiai megnyilvánulások, pl autoimmune betegség,
  • gyomor alcer, székrekedés,

 

 
Sajnos a baktérium változékonyságának köszönhetően a tünetek közül nem mind jelenik meg mindenkinél. Furcsa mód például az Egyesült Államokban élő Lyme-kóros betegek léynegesen rosszabb állapotba kerülnek a fertőzéstől, mint az európaiak. Ebben végre szerencsénk van tehát! Hogy miért, erre még Dr Klinghardt sem mer egyértelmű választ adni. Meggyőződése, hogy mindig is együttéltünk a spirochitákkal, a spirál testű, sejtfalakon könnyen álthatoló, alakjukat könnyen változtató baktériumokkal, csak nem mindig okoztak gondot. Azt mondja, hogy  Németországban a Fekete Erdőnél, ahonnan ő maga is származik, a nőknek gyakran a 40-es éveikre méretesre dagadt a térdük. Mint az 1930-as években kiderült, ennek oka egy csak a Fekete Erdőben található Borrelie baktérium fajta, ami egyéb panaszokat nem okoz, a testben méylebbre nem hatol, mint a térdbe. Ezek a nők aztán tisztes kort értek meg a megduzzadt, fájós térdeikkel együtt.  A doktor szerint  a Lyme-kór súlyosságát nem annyira a baktérium okozza, mint inkább megváltozott környezetünk, melyhez szervezetünk nehezen alkalmazkodik. Így például az elekrtomágneses mezők és a minket körülvevő mikrohullámok sűrűsödése, a környezeti szennyeződések, és a táplálkozás.
Kezelésének egyik legfontosabb része, hogy pácienseinek védekezni kell az elektromágneses sugárzástól például ezüst színű függönyökkel, speciális festékkel, legalábbis a hálószobában, visszavezeti őket a vezetéskes telefonokhoz, internethez, és csak ezt követik a további lépések. Dr Klinghardt azt mondja, hogy azok, akik ezeket az instrukciókat képesek követni, mindig javulást mutatnak, akik nem tudják a mobil telefonjaikat és vezetékmentes internetet a hálószobájukon kívül tartani, azok állapota a további lépések ellenére is ingadozni fog. 
 
Hmmm...bevenni egy gyógyszert...valamivel könnyebbnek hangzik. Csak sajnos nem hatásos... Hol kéne kezdenem?